Nyírt cserjék, fák

Tudtad, hogy a viszonylag sűrű levélzetű gyertyánból kecses alakok formázhatók, de létrehozhatsz egész “falakat” is? A formára vágott növények a kevésbé formális kertekben is fontos szerepet tölthetnek be. Az alakra formázott fák, cserjék rendszeres karbantartást igénylenek.

Topiarium

Akár csodáljuk, akár utáljuk, a topiarium vagy élő kertszobrászat művészet. Az ókori latinok opus topiarium-nak nevezték a formára nyírt cserjéket, fákat. Nálunk a régi latin szótárak szerint a topiarium jelentése: „kertbeli fákkal, füvekkel épített ékes élő zöld boltozat, lugas színecske”. Idősebb Pliniusz (isz. 23-79) említést tesz a cserjék, fák formára nyírásáról. Divat volt a feliratok ilyetén képen készítése is. A középkorban a geometriai formákat kedvelték, később reneszánsz korban a legkülönbözőbb formákat varázsolták elő, úgymint gomba, urna, szamár, hogy csak néhány példát említsünk. Aztán lassan felhagytak a növényformázással. Angliában Francis Bacon már gyerekesnek minősítette az élő sövényből nyírt figurákat. (Rapaics Rajmund: Magyar kertek) Az egységes telepítésű barokk fasorok nyírt növényi térfalakat képeztek. Az 1900-as években azonban ismét elkezdték alkalmazni, legalábbis Londonban.

Formára nyírt cserjék

Ha kertünkben néhány formára nyírott bokor is található, sikeresen ellenpontozhatjuk az informális stílust. Különösen megnő a szerepük télen, amikor a kert egyik hangsúlyos díszítőelemévé avanzsálnak. Nyáron pedig a kert “szerkezeti elemeiként” ellensúlyozzák a kert bujaságát.

Drága formára nyírt cserjék vásárlása helyett próbálkozzunk magunk a formázással. A “készen” vásárolt cserjék gyakran nem úgy növekednek, mint ahogy elvárjuk tőlük. Esetleg nem tudjuk többé elérni a kívánt hatást, nem tudjuk megtartani azt a formát, aminek az árát jócskán megfizettük. Míg a saját próbálkozás eredményét feltehetően meg tudjuk őrizni. További gond, hogy származási helyén egész más körülmények között tartották a növényt, így csökken a túlélési esélye.

Sövényt akkor érdemes kialakítani, amikor a kert vagy kertrészlet épített jellegét szeretnénk hangsúlyozni. Szintén érdemes sövényt létesíteni, ha nincs elég hely a szabadon növekedő, térhatároló cserjefoltok kialakítására. A kertben különböző irányokba futó alacsony sövények a térelválasztás szerepét töltik be.

Nyírott sövénynek alkalmas lombhullatók: juhar, borbolya, gyertyán, som, galagonya, fagyal. Lomblevelű örökzöldek: puszpáng, magyal, babérmeggy, tűztövis Tűlevelűek: tiszafa, tuja, hamisciprus, boróka.

A nyár folyamán gyakran alkalmazott finommetszés segít a forma megtartásában. A rendszeres metszés serkenti a növekedést, a hajtások felfelé fognak hajtani. Ha szükség van rá, alkalmazz két fő metszést – egyet nyár közepén, a másikat pedig a nyár vége felé.

A sikeres növényalakítás alapja a megfelelő metszőeszköz.

A sövényalakítás szerszámai

Metszőollók – finomabb metszési munkálatokhoz
Sövényvágó ollók – előnyösebb a hullámcsiszolatú él a közepesen vastag ágakhoz
Ágvágó ollók – vastag ágakhoz

Amennyiben még nem invesztáltál ilyen termékbe, életre szóló, jó minőségű japán sövényvágót illetve egyéb metszőeszközöket ajánlunk figyelmedbe, amelyeket a Kertlap Kertészeti Webáruházból beszerezheted.

A sövényalakítás munkamente

Egyenletes, szép formát úgy érhetsz el, ha az irányvonalat zsineggel jelölöd ki. Először a formából kilógó vastagabb ágaktól szabadulj meg,  majd belekezdhetsz a formára nyírásba. Nyírj egyenletese, fentről lefelé. A sövény oldalát lefelé szélesedjen, hogy az alsó levelek is fényt kapjanak.
A sűrűséget megfelelő tápoldatozással segítheted.

Néhány formázásra alkalmas növényről röviden:

Babérmeggy

A babérmeggy (Prunus laurocerasus) metszés nélkül 2-3 méter magasra nõ. Nyár végére kifejlõdõ apró piros bogyós termése télen is megmarad. A balkáni fajták kimondottan sövénynek valók. Kora tavaszi metszés helyett már novemberben alakíthatjuk. Érdekes fajtája az ‘Etna’, amelynek levelei vörösen hajtanak ki.

Galagonya

Az egybibés galagonya (Crataegus monogina) cserje vagy 10 m-ig növő fa. Lombozata laza, szabálytalan hajtásrendszerrel. Szárazság és mésztűrő, talajban nem válogat, de inkább vályog és agyagos talajokon érzi magát jól. Jól tűri a szelet és a levegőszennyeződést. Áthatolhatatlan, jól nyírható sövénnyé alakítható.

Gyertyán

A gyertyán (Carpinus betulus) közepes termetű, 20-25 méteres magasságot elérő fa. Sekélyen gyökerezik. Koronája sűrű, ágai meredeken felfelé törők. Szabad állásban vaskos, zömök törzse hamar elágazik, és gömbölyded koronát nevel. Állományban a törzs nyúlánk, a korona felfelé törő. Alkalmazkodóképessége nagy. Üde, jó talajon fejlődik legjobban. Idősebb korában is árnyéktűrő. Csapadékos, párás klímát igényel. Hőmérsékleti igénye közepes. Keskeny sövény létrehozására is alkalmas.

Formára nyírt gyertyán. A fotó a Schönbrunni Kastélypark meglátogatása alkalmával készült.

Bukszus

Az egyik legközismertebb, igénytelen cserje a bukszus (Buxus sempervivens). Metszés nélkül hazánkban 3-4 méteres bokorrá fejlõdik. A fatermetű puszpáng “arborescens” nagy bokorrá vagy kis fává fejlődik, igen alkalmas magas, 50-270 cm magas / illatos sövény nevelésére. Alacsonyabb, 10-40 cm magas sövénynek leggyakrabban a lassú növekedésű “Suffruticosa” fajtáját ültetik, mely szabályos gömb alakú és kb. 1 m magasra növő. Lombszíne kicsit világosabb. A szárazságra érzékeny. Tarka levelű változatai közül talán az “Elegantissima” a legszebb sárga szegélyű, középen zöld leveleivel. Érdekes a “Rosmarinifolia” lombozata, mely – mint neve is mutatja (rosmarinifolia = rozmaringlevelű) – egészen keskeny leveleivel díszít. Mindegyikükből nevelhetük sövényt.

Kislevelű hárs

A kislevelű hárs (Tilia cordata) 25- 30 m magasra növő, egyenes törzsű, sudár fa. Állományban koronája keskeny, szabad állásban kúpos vagy tojásdad alakú. Lassú növekedésű. Zöldessárga, 5-11 virágból álló bogernyős virágzatának legismertebb gyógyhatásai: köhögéscsillapítás, hörghurutkezelés, torokgyulladás csökkentés. Jól tűri a szárazságot, a silány talajt, árnyékot. Városi körülmények közé azonban nem való. Érzékeny a légszennyezettségre, a talajok magas sótartalmára (téli sózás). Eszterházán 34 db kerekre nyírt hársfát telepített Eszterházy Miklós.

Formára nyírt hárs. A fotó a Schönbrunni Kastélypark meglátogatása alkalmával készült.

Tiszafa

50-60 éves korára 10-12 méter magasra növő cserje a tiszafa (Taxus baccata). Egyes becslések szerint a 2000 éves kort is megérheti. Sem az éghajlattal szemben nem igényes, sem a talajban nem válogat. Szélsőségesen árnyéktűrő, de tűző napon is jól fejlődik. A legárnyéktűrőbb és a leglassabban növő fenyőnk. Kezdetben közepesen gyors, később kimondottan lassú növekedésű, de igen hosszú életű. a barokk kertészet előszeretettel használta örökzöld falak, kapuk, tornyok, gömbök kialakítására. Manapság is a formális kertek kedvelt növénye. A metszést kiválóan bírja: még az ágcsonkokból is képes kihajtani. Nyáron és kora ősszel folyamatosan alakra nyírható. Jól mutat gömb vagy szögletes formára nyírva.